
Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt aki majd megadja azt ami hiányzik az életünkből. Valakit aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha ha nagyon keressük megtaláljuk azt aki képes mindhármat nyújtani, igen mindannyian keresünk valakit és ha nem találjuk csak remélhetjük hogy ő talál meg minket.

A szerelem a legrosszabb dolog a világon, ha viszonzatlan, s reménytelen. Olyankor a szív fekete lesz, s falat emel, hogy több fájdalom ne érhesse. Megígérjük magunknak, hogy soha többé, többet így nem bántanak meg. S jő a herceg, aki beragyogja életünket...

Az életünket totális zűrzavar övezi, de van egy pillanat, amikor ez csak egy múló állapotnak tűnik:
Amikor 2 kéz találkozik, s összesímulnak, az ujjak szenvedélyesen összefonódnak. Ekkor megszűnik a káosz, s a világot tökéletes csönd fedi. Eztán a kezek elszakadnak egymástól, s soha többé nem találják már egymást. A csönd megtörik, s a szomorúság, mint az éj leple, ránk borul. Ez a Szerelem...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése